[BTK] Bram Stoker: Drakula

“Járjon szabadon, és hagyjon itt egy keveset a boldogságból, amit magával hozott!”


Amikor még zsenge ifjú koromban először olvastam el a Drakulát, meg mertem volna esküdni rá, hogy soha többé nem veszem kézbe újra ezt a regényt. Nem gondolkoztam el azon a rengeteg értelmezési rétegen és elemzési lehetőségen, amit Stoker klasszikusa kínál, csupán a történetre fókuszáltam és az rendesen megijesztett. Különösen, amikor éjszaka kopogást hallottam az ablakon, a szememet kinyitva pedig először az szoba másik végében lévő elosztó kapcsolójának vöröses fényét láttam meg – na igen, az éjszaka sötétjében nehéz volt nem arra gondolni, hogy egy denevér kopog az ablakon és Drakula gróf vörös szemének izzását látom… aztán felnőttem, angol szakon egy irodalom szemináriumra újraolvastam a regény és rájöttem, hogy milyen zseniálisan komplex történet.

Amikor láttam, hogy a Helikon Kiadó gondozásában megjelenik a kötet, azonnal tudtam, hogy noha ritkán olvasok újra könyveket, itt bizony eljött az ideje a harmadik körnek is. És azt kell mondjam, egyáltalán nem bántam meg!

Neki lehet vágni a Drakula olvasásának úgy, hogy “csak egy vámpírsztori”, de szerintem érdemes a felszínen játszódó események mögé tekinteni é odafigyelni háttérben futó témákra. Ilyen például a szexualitás ábrázolása és megítélése a prűd viktoriánus korban, a tudomány és babona ellentétpárja, az őrület bemutatása – és ami szerintem az egyik legérdekesebb, az mástól, idegentől való félelem. A Drakula ugyanis egy fordított gyarmatosítási folyamatot mutat be. Most nem a “civilizált” britek foglalnak el egy általuk alsóbbrendűnek tartott nép által birtokolt földet, hanem az ő országukat akarja az uralma alá hajtani valaki. A vérszívás, mások életerejének lecsapolása tökéletes párhuzamba állítható a gyarmatokon élő emberek kizsákmányolásával.

Szerintem a cselekmény amúgy ezektől a témáktól eltekintve is érdekfeszítő, és Stoker közvetlen, olvasmányos stílusának hála a regény csak úgy olvastatja magát. Amit én különösen szeretek a történetben az az, hogy nemcsak egy egyszerű rémtörténet, hanem naplórészletekkel tűzdelt levélregény, és kalandregény is: a szereplők olyanok, mint egy szövetség tagjai, akik bátran néznek szembe a – sokszor ismeretlen – veszélyekkel. A karakterek közül nekem már az első olvasás óta három kedvencem van, Dr. Seward, Quincey Morris és Van Helsing, de Minától kezdve az őrült (és ettől hátborzongató) Renfieldig mindenki fontos szerepet játszik benne, hogy a történet kerek egészet alkosson.

Az új kiadásban nagy örömmel láttam a lábjegyzeteket, amik szerintem elengedhetetlenek ahhoz, hogy a brit kultúrában kevésbé jártas olvasók is megértsenek egyes utalásokat, hiszen egyáltalán nem biztos például, hogy Whitbyről hazánkban sokaknak ugrana be Walter Scott Marmionja. Egy-egy lábjegyzet viszont hátha felkelti az érdeklődőbbek kíváncsiságát, és elvezeti őket az irodalom más remekeihez is. A fordításban ellenben volt egy-két kifejezés, aminél úgy találtam, nem igazán illik bele a korszakhoz kapcsolódó hangulatba és idegenül hat a szövegben (pl.: “tag” használata, mondjuk “fickó” helyett).

Én bátran tudom ajánlani a Drakulát – és ha szeretitek olvasás közben kielemezni egy regény különféle aspektusait és élvezitek a témát komplexitását, akkor semmiképpen se hagyjátok ki! A magam részéről azt kell mondjam, biztosan nem most olvastam utoljára 😀

Idézetek

Ismét láttam a grófot gyíkként siklani a várfalon.

Ne bántódjon mán meg rajta, de montam mán, hogy menjen a kénkűs pokóba?

Mindig is úgy tartottam, hogy egy vadállat akkor a legszebb, ha valamilyen masszív akadály választja el tőlünk (…).


Könyv adatlap

Megvásárolható
Helikon

Molyos adatlap

Immáron 123 éve annak, hogy a Drakula címet viselő szövegszörny kimerészkedett a napvilágra, és bizton állíthatjuk, hogy Bram Stoker regényén – élőholt címszereplőjéhez hasonlóan – nem fog az idő. A szerző 1890-ben Vámbéry Ármintól hallott a havasalföldi uralkodó, Vlad Tepes legendájáról, amelynek hatására (és hosszas kutatómunka eredményeképp) végül megszületett Drakula gróf rémtörténete, amely mára a modern vámpírhistóriák megkerülhetetlen, világszerte ismert alapművévé nemesedett. A regény változatlanul a legkülönfélébb értelmezésekre – például az erotika, a viktoriánus nők helyzete, a kor Angliájának társadalmi berendezkedése felőli értelmezésekre – csábítja az irodalomelemzőket, de talán ennél is fontosabb, hogy Drakula gróf a popkultúrán is múlhatatlan fognyomot ejtett. Minden idők leghíresebb vérivójának alakját a filmvásznon olyan színészóriások testesítették meg az évek során, mint Lugosi Béla, Christopher Lee vagy Gary Oldman – legutóbb mozgóképes reinkarnációját a Netflix 2020-ban bemutatott, háromrészes minisorozata jelentette.

A horrorirodalom lebilincselő klasszikusát teljes terjedelemben, új fordításban közöljük.

Rating: 5 out of 5.

Író
Bram Stokern

Cím
Drakula

Eredeti cím
Dracula

Kiadó
Helikon

Kiadás éve
2021

Oldalszám
468

Fordító
Bartók Imre

ISBN
9789634794264


Blogturné és nyereményjáték

Az évek során temérdek Drakula-film látott napvilágot, mi most ezekből egy-egy képet hoztunk nektek, melyeken színészek a gróf szerepében láthatóak. A feladatotok annyi lenne, hogy a Rafflecopter doboz megfelelő sorába beírjátok a Drakulát alakító színészek neveit.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A nyereményjáték ezen a linken érhető el

Az én állomásomhoz tartozó kép:

Állomáslista
Blogturné Klub
június 15. Flora the Sweaterist
június 16. Spirit Bliss Sárga könyves út
június 18. Könyv és más
június 20. A Szofisztikált Macska
június 22. Booktastic Boglinc


Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s