Erin Morgenstern: Csillagtalan Tenger

“Ez a hely egy szentély a történetmesélők, a történetőrzők és a történetek szerelmesei számára.”


Gondolkoztam rajta, hogy igyekszem majd objektív hangot megütni, de mégis kit akarok becsapni? Imádtam ezt a könyvet! Miközben az értékelést írom, fél szemmel már az Éjszakai cirkusszal kacérkodok, kell a lelkemnek még valami Morgensterntől. Hogy miről is szól igazából ez a regény, azt ne kérdezze tőlem senki; nagyon-nagyon hosszadalmasan lehetne csak kielégítően összefoglalni és van egy erős gyanúm, hogy út közben bele is zavarodnék és összegubancolnám a mese fonalát. De hogy mi volt az első benyomásom és mit érzek mióta becsuktam a könyvet? Az egyszerű: repetázni akarok.

Az írói fogások ügyes alkalmazásával engem kilóra meg lehet venni, az írónő pedig nagyon jól alkalmazza az intertextualitást, a hasonlatokat, szimbólumokat, és a történet a történetben módszert. Egy olyan komplex fiktív világot teremtett, ahol térben és időben is kalandozhatunk, és a különféle síkok olyan tökéletesen illeszkednek, mint a puzzle darabok, mégis a legbonyolultabb labirintus vagy legfinomabban szőtt szőttes bonyolultsága fedi az illeszkedés belső logikáját. A történet pedig olyan, mint a matrjoska-baba: ahogy egybe belemerül az ember, rögtön kiderül, hogy rejlik ott még valami más is, ami szintén magába foglal egy újabb cselekményszálat, és így tovább. Mintha valaki egy pók nagymester hálórengetegében elrejtett volna apró dobozkákat: egy láthatatlan szál mindet összeköti egymással, de óvatosan kell eljutni hozzájuk, nehogy belegabalyodjon az ember a hálóba.

Úgyhogy ha bárki azt állítja, hogy a Csillagtalan Tenger bonyolult, nyugodtan higgyetek neki. Tényleg az. De ez a szövevényesség egyrészt arra készteti az olvasót, hogy fel se nézzen a könyvből, amíg nem jutott a végére, másrészt hömpölygőssé, kellemesen lassúvá teszi a történet folyamát. Az embernek hagynia kell magának időt arra, hogy értékeljen egy-egy más műre tett utalást, elgondolkodjon a szimbólumokon, összekösse a fejezetek során adagolt információkat. Tipikusan olyan könyvről van szó, aminek alig várja az ember a végét, hogy minden értelmet nyerjen, de nem is akarja befejezni, mert akkor el kell hagyja a regény világát.

A Csillagtalan Tenger egy óda a történetekhez: visszatükrözi az emberiség ősi vágyát arra, hogy történeteket meséljen és hallgasson meg, igazakat és kitaláltakat, valósághűeket és szimbolikusakat egyaránt. Úgy gondolom, hogy valójában a főszereplő sem feltétlenül Zachary Ezra Rawlins barátunk – ő csak az az elem, ami összeköti a szálakat -, hanem talán maga az irodalom. A történetek, mesék, mítoszok összehoznak embereket, menedéket nyújtanak, tudást őriznek meg – és védelmet érdemelnek.

De megkedveltem a hús-vér szereplőket is (különösen a macskákat, akikből sosem lehet túl sok egy regényben). Nagyon érdekes volt, ahogy a történet előrehaladtával és az újabb és újabb cselekményszálak megjelenésével az ember szépen lassan megértette, hogy ki kicsoda a regényben, mi volt a szerepe a múltban és ez hogy magyarázza meg a karaktere jellemét és döntéseit a jelenben. Számomra pozitív volt az is, hogy bár mérhetetlenül fontosak a szereplők közötti viszonyok, egyik kapcsolat sem sajátítja ki a rivaldafényt, nem kapunk semmiből sem túl sokat, éppen csak eleget.

Egyedül a befejezést éreztem egy kicsit túl… talán a “lapos” a megfelelő szó. Olyan érzést keltett, mintha a szereplőkből és a szerzőből is kifogyott volna a szusz a végére, és az előzmények alapján én valamivel többre számítottam. Talán ahhoz hasonlítanám, mintha egy Agatha Christie-történet végén Poirot összehívna mindenkit, gyönyörűen levezetné a bűntényt, épp csak a tettest felejtené el megnevezni. Attól még minden kimondott szava és felfedezése zseniális, de az ember várja a végszót, valamit, amitől minden egy csapásra a helyére kerül.

Ezzel együtt a Csillagtalan Tenger számomra egy egyértelműen pozitív olvasásélmény volt, ha le kellett tegyem a kötetet, alig vártam, hogy újból visszatérhessek hozzá és elmerülhessek a történetben. Mesterien megalkotott, tökéletes menekülőút a valóság elől – pont olyan, amire az embernek szüksége van.

Idézetek

Kétszer is elolvasta az Édes bánatokat az elejétől a végéig, és talán harmadjára már nem kellett volna elolvasnia, de mégis megtette, mert képtelen volt elaludni.

Talán az ő története az elszalasztott lehetőségekről szól, amelyek visszahozhatatlanok.

Végül megakad a szeme egy vastag köteten, amelynek a borítóját egy holló díszíti, és sok lábjegyzet szerepel benne. Annyira belemerül a két angol varázsló történetébe, hogy megfeledkezik az idő múlásáról.


Könyv adatlap

Megvásárolható
Agave Kiadó
Bookline
Libri
Líra
Book24
Bookdepository (ENG)

Molyos adatlap

A ​rajongók millióit világszerte meghódító Éjszakai cirkusz szerzője egy titkos föld alatti világban játszódó, kortalan szerelmi történettel tér vissza, melynek a szereplői kalózok, festők, szeretők és hazugok, valamint egy gyönyörű, csillagtalan tenger.

Zachary Ezra Rawlins egy nap rejtélyes könyvet talál az egyetemi könyvtárban. A szerelmes rabokról, kulcsgyűjtőkről és névtelen őrzőkről szóló történetek olvasása során ugyanis felfedez valami furcsát: a lapok egyszer csak a saját gyermekkorát kezdik el leírni hihetetlen pontossággal. Miközben értetlenül áll a megmagyarázhatatlan jelenség előtt, és kétségbeesetten igyekszik rájönni, hogyan örökítették meg az élete történetét, Zachary rábukkan néhány nyomra – egy méhre, egy kulcsra és egy kardra –, amelyek elvezetik egy titkos New York-i klub álarcosbáljába. Nem sokkal később pedig egy régi könyvtárban találja magát, amely mélyen a föld alatt rejtőzik, és igazi csodákat rejt.

Ezen a helyen elveszett városok vannak, és szeretők lakják, akik az idő határait átlépve az ajtórések alatt csúsztatják be egymásnak a leveleiket, miközben a halottak elfeledett történeteket suttognak. Zachary megismeri az őrzőket, akik nagy áldozatot hoztak azért, hogy megvédjék ezt a világot, akik feláldozták a szemük világát és a nyelvüket, hogy megóvják az archívumot. És találkozik azokkal is, akik el akarják pusztítani. Összefog Mirabellel, a hely elszánt, rózsaszín hajú védelmezőjével, és Doriannel, a jóképű, mezítlábas férfival, majd bejárja a kanyargós alagutakat, a félhomályos lépcsőket, a zsúfolt báltermeket és a varázslatos világ édes ízű tengerpartjait, közben pedig ráébred, hogy mit is kell tennie. Nemcsak abban a rejtélyes könyvben, hanem a saját életében is.

Erin Morgenstern új regénye arannyal átszőtt fantázia, ami végig azt a kérdést feszegeti, hogy mit jelent valójában a történetek ereje. A Csillagtalan Tenger egy könyvrajongókhoz írt szerelmes levél. Álomszerű és nyugtalanító, tele érzelmekkel, rejtéllyel és szenvedéllyel.

Rating: 4.5 out of 5.

Író
Erin Morgenstern

Cím
Csillagtalan Tenger

Eredeti cím
The Starless Sea

Kiadó
Agave

Kiadás éve
2020

Oldalszám
544

Fordító
Bosnyák Edit

ISBN
9789634197423


Blogturné és nyereményjáték

A Csillagtalan Tenger történéseit egy olyan titokzatos könyv indítja el, amelyre főhősünk véletlenül akad rá a könyvtárban. A könyvmolyok fellegvára előtt tisztelegve most olyan idézeteket hoztunk nektek, amelyekben szintén a könyvtárakról esik szó. A feladatotok annyi lenne, hogy a Rafflecopter doboz megfelelő helyére beírjátok annak a szerzőnek a nevét és könyvnek a címét, ahonnan az idézet származik.

Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

A nyereményjáték ezen a linken érhető el

Az én állomásomhoz tartozó idézet:

Mr. Norrellt mintha hájjal kenegették volna. Pontosan az ilyen vendégeket szerette – akik őszintén megcsodálták a könyvtárát, de nem éreztek késztetést arra, hogy levegyenek egy könyvet a polcról, és beleolvassanak.

Állomáslista
Blogturné Klub
10.03. Flora the Sweaterist
10.04. Readinspo
10.06. Booktastic Boglinc
10.08. Fanni’s Library
10.10. Utószó
10.12. Hagyjatok! Olvasok!


One Comment Add yours

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s