Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén

Édesapám, ha annyira kell magának az a gyűrű, akkor csókolgassa az ördögöt maga!


A Ribizli a világ végén esetében be kell vallanom, hogy a borító volt az első, ami megfogott. Nagy csodálója vagyok a minőségi illusztrációknak, és itt már a kiadvány borítója is arról árulkodott, hogy nem egy akármilyen népmese-gyűjteményről van szó. Ahogy az ember kézbeveszi a könyvet és fellapozza, a keményfedeles borító textúrája, a vastag lapok, az illusztrációk stilizált motívumai és gazdag színvilága mind tovább erősítik azt a kellemes első benyomást, hogy egy igényes kötetet tart a kezében az olvasó. Ez az a pont, ahol esetleg összeszorulhat a gyomrunk, és kicsit félve kezdhetünk neki az olvasásnak: vajon a szöveg és a fogalmazásmód, az elbeszélt történetek illeszkednek-e ahhoz a képhez és azokhoz az elvárásokhoz, amiket a könyv első látásra keltett?

A borító gyakran lehet becsapós, ebben az esetben azonban szerencsére nem volt az. A Ribizli a világ végénről nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a minőség nemcsak a külcsín, hanem a tartalom tekintetében is megmutatkozik. Az ismert és kevésbé ismert népmesék mind érhető, választékos stílusban vannak elmesélve; ez élvezhetővé teszi őket a gyerekek számára, miközben a szókincsüket is fejleszti, de az érettebb olvasóknak is jó hír, hogy nem jellemző az elbeszélésmódra az a túlzott egyszerűség, amivel a gyerekeknek felolvasó felnőtteket lehet az őrületbe kergetni. A mesék hossza is éppen ideális, a pár oldalas történetekből egy-kettő tökéletes lehet esti mesének is.

A kötetnek erőssége, hogy a népmesékkel szembeni előítéleteket és általánosításokat megcáfolva olyan női szereplőket vonultat fel, akik nem csupán megmentésre váró királykisasszonyok. Szól mese a dolgos háziasszonyról, akinek “láthatatlan” munkáját férje nem ismeri el, amíg nem kell azt ő elvégezze az asszony helyett, és van olyan történet, amiben az okos, csavaros válaszokat adó nőt először bolondnak tartják a tudása miatt. De közös a mesékben, hogy a női karakterek kiállnak önmagukért, és legtöbbjüket nem csak “a lány” vagy “az asszony”-ként említik, hanem van nevük is – ahol pedig az eredeti történetben név nélkül szerepeltek, ott a mesemondó gyakran maga nevezte el őket.

A történeteken kívül én felnőttként nagy örömmel olvastam az utószót is, amiben a szerző leírja, hogy milyen logika alapján dolgozta fel a meséket: többféle verzióból összeollózva a részleteket, mindig azt tartva meg, amelyiket a legszebbnek találta, közben törekedve arra is, hogy az eredeti szövegek hiányosságait vagy következetlenségeit is orvosolja. Ehhez illően a kötetet egy forráslista zárja, aminek alapján az érdeklődők megtalálhatják és maguk is megismerhetik az egyes történetek eredeti, korábbi változatait.

Zalka Csenge Virág népmese-gyűjteménye nemcsak a gyermek és felnőtt olvasók, hanem a HUBBY (Magyar Gyerekkönyv Fórum) zsűri elismerését is kiérdemelte, és az év gyerekkönyve lett.


Könyv adatlap

“A mese akkor él, ha mesélik. Bár számtalan csodálatos történettel találkozhatunk a levéltárakban és a néprajzi gyűjteményekben, ezek eredeti formájukban elérhetetlenül távoliak a mai olvasó számára. Fontos, hogy megőrizték őket, mint Hófehérkét az üvegkoporsó, de ahhoz, hogy új életre keljenek, mai mesemondókra van szükség. A jó mesemondó tudós és előadóművész egy személyben: felkutatja és összeveti a különböző változatokat, majd tisztelettel és hozzáértéssel nyúl a régi szövegekhez. Zalka Csenge Virág ilyen mesemondó.

A kötetben összegyűjtött régi magyar népmesék valóban mai gyerekeknek szólnak. Szerepel bennük vagány királylány, aki nem fél egyedül nekivágni egy nagy kalandnak, vidám királyfi, aki csakis a szíve után megy, jólelkű boszorkány és önbizalomhiányos kamasz – csupa összetett, ma is eleven személyiség. Ez a könyv bizonyíték arra, hogy a magyar népmesekincs csöppet sem poros vagy kiszámítható: tele van váratlan fordulatokkal, most is érvényes kérdésekkel és torokszorítóan izgalmas, elfeledett történetekkel. Ezért olyan fontos, hogy minden korban akadjon valaki, aki életre meséli őket.” – Gimesi Dóra író, a Budapest Bábszínház dramaturgja

Rating: 5 out of 5.

Író
Zalka Csenge Virág

Cím
Ribizli a világ végén

Kiadó
Móra Kiadó

Kiadás éve
2019

Oldalszám
240

Illusztrátor
Herbszt László

ISBN
9789634862482


Blogturné és nyereményjáték

A bejegyzéseinkben, egy-egy szó alatt elrejtettünk néhány népmeséhez vezető linket. A dolgotok az, hogy megtaláljátok ezeket a népmeséket, és a címüket beírjátok a Rafflecopter doboz megfelelő helyére.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A nyereményjáték ezen a linken érhető el

Állomáslista
Blogturné Klub
07. 12. Spirit Bliss Sárga könyves út
07. 14. Könyv és más
07. 16. Veronika’s Reader Feeder
07. 18. Utószó
07. 20. Flora the Sweaterist

2 Comments Add yours

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s