Linda Boström Knausgård: Isten hozott Amerikában

“Talán mindvégig bennem lakozott a csend.”


Linda Boström Knausgård neve biztos ismerősen cseng azoknak, akik olvasták a szerző volt férjének, Karl Ove Knausgårdnak a Harcom című sorozatát. Be kell valljam, hogy noha a férfi könyvei már régóta várólistásak nálam, még nem olvastam tőle semmit, így ezt a könyvet nem a Harcom kontextusában fogom értelmezni, hanem önmagában. De talán így még jobb is, hiszen az írónő éppen ezzel a könyvével akart kitörni abból az értelmezési síkból, amelyben ő csak volt férje könyveinek egyik passzív szereplője.

A szerző, Linda Boström Knausgård (forrás)

A szerzőnek ez a második könyve, és ugyan rövid, ám ennek ellenére egy igazán mély történetet mesél el. Az önéletrajzi ihletésű műben egy diszfunkcionális család életébe tekinthetünk be a tizenegy éves Ellen nézőpontjából. A kislány apja halálát követve némaságba burkolózik, kizárja a külvilágot, a családtagjait, hallgat és emészti önmagát – azt hiszi, ő a felelős édesapja haláláért. Mivel az elbeszélő maga Ellen, a stílus többnyire egyszerű és minimalista, a gyermek szemszögét tükrözi.

Az apa halála határozza meg a mű alaphangulatát, ennek az eseménynek az árnyéka vetül rá minden egyes megmozdulásra, megszólalásra és rezdülésre. A férfi bipoláris zavarral küzdött, ami egy “kétpólusú, hangulati betegséget jelent. Az egyén életében lehangolt (depressziós) és felhangolt (hipomániás, azaz enyhén mániás, vagy akár súlyosan mániás) epizódok követik egymást” (forrás). A depressziós időszakra az “örömre való képesség csökkenése vagy teljes hiánya”, míg a mániás időszakra a “túl sokká” válás a jellemző. Súlyosabb esetekben akár hallucináció és idegösszeomlás is bekövetkezhet. Bár ezek a tünetek nyilván a beteg számára a legkellemetlenebbek, a család életét sem könnyítik meg a hangulati változások és a ciklikusan fellépő depressziós és mániás időszakok. Ezért is válthat ki a könyvben az apa halála ambivalens érzéseket a családból: mindenki megkönnyebbül tőle, de közben tisztában vannak ennek az érzésnek a természetellenességével is.

A családon belül Ellen helyzete a legnehezebb. Ha édesapja elvesztése önmagában nem lenne épp eléggé traumatizáló a számára, ehhez kapcsolódik még a saját maga hibáztatása: a gyermek imádkozott apja haláláért, és meggyőződése, hogy az így miatt következett be. Gondolatbűnként tekint a kívánságára, és némasággal bünteti magát. Ez egyfajta preventív stratégia is, ha a szavainak ekkora ereje van, inkább megnémul, nehogy még több bajt okozzon.

Az ember azt hiszi, szeretné, hogy valóra váljon, amit kíván. Pedig nem. Az ember soha nem akarja, hogy teljesüljenek a vágyai. Az csak felborítja a rendet. A rendet, amire valójában vágyunk.

Ellen hallgatásának és bátyja elzárkózásának ellenpólusaként jelenik meg az édesanya harsány elevensége. A diszfunkcionális családok működésének Thomas F. Fischer által meghatározott első parancsolataként az anya egy dologra fókuszál, hogy kívülről fenntartsa a tökéletes élet látszatát (forrás). A tagadást alkalmazza, mint primitív elhárító mechanizmust. Amikor Ellen iskolájába behívják, hogy segítséget keressenek a kislánynak és megoldást találhassanak a hallgatására, az első reakciója az, hogy kijelenti, nincs a lánnyal semmi baj. Ez a hozzáállás azonban a probléma komolyságából eredően nem képes helyreállítani a tökéletesség látszatát, csupán annyit ér el vele a nő, hogy megfosztja a lányát attól, hogy segítséget kapjon. Olyan, mintha lefogná azt, aki a vízben fuldoklónak mentőövet akar dobni.

Az anya és lánya problémája azonban egy jellemzőjében megegyezik: mindketten görcsösen hisznek a szavak erejében. De míg a kislány ennek az erőnek a veszélyeitől tartva inkább néma marad, az édesanya éppen fordítva; ő a szavakat használja egyfajta alternatív valóság megteremtésére. “A fény családja vagyunk” – ismételgetni, mintha attól, hogy kimondja, igaz is lenne. A családot már csak az ő konok akarata tartja egyben, de ez egy olyan látszólagos egység, amelyben igazából mindenki magányos és szenved.

Az Isten hozott Amerikában rövidsége és minimalizmusa ellenére egy nagyon erős, szívszorító olvasmány, és akárcsak a való életben, itt sem találnak az emberek egyetlen varázsütésre feloldozást. A téma komolyságával és tömör feldolgozásával a könyv engem Janne Teller Semmi című művére emlékeztetett, és akárcsak az, ez is bekerült a kedvenceim közé.

Idézetek

Apa halála győzelem volt számomra és Isten számára. Ez volt az első együttműködésünk.

De valami hiányzott belőlem. Nem sugárzott belőlem a természetes erő. Mardosott a kétely. Nyakig ültem benne. A gerincvelőmben lapult, onnan terjedt szét. Éreztem, ahogy a kétely eluralkodik rajtam. Voltak napok, éjszakák, voltak naplementék, amelyek tocsogtak a kételyben.

Talán erről szól az együttélés: addig keresgélni az egyensúlyt, míg mindenki számára elviselhetővé nem válik.


Könyv adatlap

Egy ​háromtagú családot a teljes széthullás fenyeget. Nap mint nap a szakadék szélén egyensúlyoznak.

Apja halála óta a tizenegy éves kislány, Ellen nem szólal meg, és ha otthon van, jóformán ki sem teszi a lábát a szobájából. Ahogy a bátyja sem, aki még a szobája ajtaját is beszögezi, hogy távol tartson mindenkit. Csak anyjuk hisz benne, hogy ők hárman egyszer újra közel kerülhetnek egymáshoz. A fény családja vagyunk, ismételgeti konok meggyőződéssel.

Ám a család otthonában egyelőre a sötétség az úr; beszivárog a lakás zugaiba, a lelkek legmélyére. A hármukat elválasztó csend áttörhetetlen fallá szilárdul. Ellen tudja, hogy mindennek ő az oka, hiszen apja halála az ő lelkén szárad. Ő imádkozott a haláláért. És Isten meghallgatta a fohászát. Ellen meggyőződése szerint ő és Isten tehetnek róla, hogy kisgyerek korának boldogsága örökre elveszett. Pedig Ellen kétségbeesetten vágyik rá, hogy újra szerethessen, és újra szeressék.

Vajon a család, az anya és két gyermeke képes lesz-e rá, hogy ismét megtalálják az egymáshoz vezető utat, és új életet kezdjenek a múlt romjain?

Az Isten hozott Amerikában felkavaró, kegyetlen, katartikus erejű történet egy különleges kislányról, aki azzal az egyetlen eszközzel válaszol az őt sújtó traumákra, amely megmaradt neki: a hallgatással. A minimalizmusával mégis hatalmas érzelmi hatást elérő regényben összecsúszik a múlt és a jelen, az emlékek és a valóság, az élők és a holtak világa. Az olvasó döbbenten és borzongva figyeli, hogy a tizenegy éves gyerek a maga választotta csendben megtalálja-e az erőt, a léleknek azt a szabadságát, amellyel megszabadulhat sötét titkától, és újra visszatérhet az életbe, kijöhet a fényre.

Rating: 4.5 out of 5.

Író
Linda Boström Knausgård

Cím
Isten hozott Amerikában

Eredeti cím
Välkommen ​till Amerika

Kiadó
Jaffa

Kiadás éve
2020

Oldalszám
136

Fordító
Papolczy Péter

ISBN
9789634752295


Blogturné és nyereményjáték

A játékban ezúttal olyan könyvek főszereplőinek nevét keressük, akik Ellenhez hasonlóan valamilyen kisebb-nagyobb mentális problémával küzdenek. Az állomásokon található leírások alapján azonosítsátok be a könyvet és írjátok be a főszereplő nevét a Rafflecopter megfelelő rubrikáiba.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A nyereményjáték ezen a linken érhető el

Állomáslista
Blogturné Klub
06.08. Flora the Sweaterist
06.10. Utószó
06.12. A Szofisztikált Macska
06.14. Könyv és más
06.16. Könyvvilág

Az én állomásomhoz tartozó leírás:

Az író leghíresebb művének egyik főszereplője egy egér, ezúttal azonban azt az igaz történeten alapuló könyvét keressük, amelyben a főhős nőket támad meg, és több különböző személyiséggel bír. Az olvasó végigkövetheti egy fantasztikus élettörténetet, s a végén maga is ítélhet: bűnös volt-e …..?

One Comment Add yours

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s